Hogyan legyen saját pizzériám? Az alapok – második rész

Panda Büfé előadás

Előző cikkünket folytatjuk, most a KFT-ről, egyéni vállalkozásról, szerződések fontosságáról és az ÁFÁ-ról lesz szó.

KFT vagy Egyéni vállalkozó?

Vannak sikeres egyéni vállalkozók és vannak bebukott KFT-k, mégis azt szokták mondani, hogy a KFT egy fokkal komolyabb színben tünteti fel cégünket, mintha vállalkozók lennénk. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a KFT alapításához 3 millió forint alaptőkére van szükségünk (nemrég ez még csak 500.000 Ft volt, de felemelték).

Diákként szerintem mindenképpen egyéni vállalkozást alapítsunk. Sajnos már nem emlékszem mennyibe került megalapítani saját vállalkozásomat, de garantáltan olcsóbb volt mint 3 millió. Nem beszélve a járulékos költségekről, amikkel egy KFT jár:

  • magasabb a könyvelői díj: 10-25 ezer
  • kell egy külön bankszámla a kft-nek, havi 5-6 ezer forintos számlavezetési díjjal

Mindkét vállalkozási formára igaz, hogy amíg diák vagy, addig csak a jövedelem után kell járulékot fizetni. Utána kb havi 40 ezret fizethetsz a NAV felé, függetlenül attól, hogy van -e jövedelmed vagy nincs.

A szerződés a védőhálónk

Az egyik legfontosabb dolog, amit nagyon sokáig nem vettem komolyan. Elsősorban két dolgot véd: minket, és a partnert akivel kötjük. Ha a szerződést nem mi magunk fogalmaztuk meg, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a partner garantáltan bevédte magát vele.

Első és legfontosabb szabály: olvassuk végig, akár 1 oldal, akár 60! Amikor egy szerződést aláírunk, nincs jóhiszeműség, nincsenek barátok, nincsenek üzlettársak. Ha valami probléma adódik, a másik fél gondolkodás nélkül a szerződésre fog hivatkozni.

Legfontosabb részei:

  1. Kik között jött létre?
    Ha a partner neve, címe, adószáma nincs helyesen feltüntetve, akkor hiába próbáljuk ez alapján bevasalni a tartozást! Ezért fontos pecsétet is kérni rá, és ami alapján össze lehet hasonlítani az adatokat.
  2. Mi a szerződés tárgya, mennyire van kifejtve?
    A tárgy lehet egy honlap elkészítése, egy 4 napos étkeztetés, egy mobil flottába való belépés. Azon felül, hogy vázlatosan szerepel a tárgy, legyen a legmélyebb részletekig kifejtve.
    Honlapnál ki üzemeli be, vállalok -e rá garanciát, módosítás esetén köteles vagyok -e azt elvégezni, csatolva van -e a szerződéshez minden anyag? Az olyan munkák sosem jók, ahol útközben találják ki mit szeretnének.
  3. Fizetési feltételek!
    Mennyit,
    milyen részletekben,
    utalva vagy készpénzben,
    a számla kiállítását követően milyen fizetési határidővel,
    ha csúszik a fizetés akkor milyen kamatot számolunk fel,
    mikor számít a munka telejsítettnek?
  4. Kötbér
    Előszeretettel írja bele a megrendelő a kötbért, amit nekünk kell fizetni, ha időre nem készülünk el a munkával. Általában nem vesszük elég komolyan, mert úgy tűnik simán beleférünk a határidőbe, de amikor elkezdődik a variálás, az ügyfél nem reagál a kérdésekre 1-2 napon belül, sajnos egyre közelebb kerülünk a kötbér fizetéséhez. Én futottam már bele 300 ezres kötbérbe pont ebből kifolyólag. Határidő március, a panamai ügyfél egyszerűen nem reagált a kérdésekre, majd amikor mégis, azt mondta semmi gond, és még adott plusszba fejlesztéseket. A program elkészült, ő pedig közölte hogy akkor a maradék 300.000 Ft-ot nem hajlandó kifizetni, mivel ennyit csúszott a munka. Teljesen mindegy, miben egyezünk meg szóban, amíg a szerződésben szerepel valami, addig az érvényes. Neveket nem mondok, de ha valakit megkeres a Panamában élő Kreisz Gyula, akkor jusson eszébe ez a fórum, kb fentről az 5. hozzászólás
  5. Mikor mondható fel a szerződés, és milyen feltételekkel?
    Minden munka kecsegtetően indul az elején, idővel azonban sokszor rájövünk, hogy a bolondját járatják velünk, kihasználnak minket, a végtelenségig módosítgatják kéréseiket. Három példa:
    Első egy olyan szerződés, amely egy mobil flottába való belépésről szól. Aláírjuk, elfogadjuk a két éves hűségnyilatkozatot, aztán mikor 1 év után havi 2000 Ft-tal többe kerül a szolgáltatás és nem tudunk kilépni, az eléggé kellemetlen.
    Második egy étkeztetés, ahol vállaljuk 500 ember reggeliztetését, előtte 2 nappal megveszünk 180.000-ért minden alapanyagot, majd az adott nap előtti este közli az ügyfél, hogy sajnos a külföldi vendégek nem tudtak ideutazni, mert becsődölt az utazási irodájuk, így tárgytalan a reggeli. Ilyenkor nem árt, ha a szerződésben benne van, hogy legkésőbb a reggeli előtt 5 nappal lehet felmondani, egyéb esetben köteles kifizetni az egészet.
    Harmadik egy weboldal készítés, ahol előleget kell fizetnie az ügyfélnek, a programozás megkezdődik, az előleg viszont nem érkezik meg. Ilyen esetben a szerződést a másik fél megszegi, és elállhatunk a szerződéstől, amennyiben ezt bele írtuk.

Legtöbbször amíg nincs probléma, úgy tűnik kölcsönös bizalom alakul ki a felek közöt, DE higyjétek el nekem, ha probléma adódik, elő fog kerülni a szerződés, és mi leszünk azok akik a rövidebbet húzzuk, ha nem figyelünk oda mindjárt az elején. Teljesen mindegy, hogy ismerős, barát vagy élettárs, ha pénzről van szó és egyszer vitába keveredünk velük, jusson eszünkbe egy barátom mondása: láttam már éjjeli őrt nappal meghalni!

rantotthusmenu

ÁFA

Állami Forgalmi Adó. Mikor kell foglalkoznunk ezzel?

Lehetünk alanyi adómentes vállalkozók. Ilyen esetben nem kell áfát fizetnünk, és nem is igényelhetünk vissza áfát.
Elvállalok egy munkát 100.000 Ft-ért, akkor az ügyfél 100.000 Ft-ot fizet nekem.
Ha veszek egy új monitort amire az van írva, hogy nettó 50.000, bruttó 63.500 Ft, akkor kifizetem a 63.500-at.

Mikor jó?

  • ha sok magánszemély veszi igénybe szolgáltatásainkat, akkor nekik jó, hogy nem teszünk még rá plusz 27% áfát, úgysem tudják azt visszaigényelni.
  • ha kevés rendszeres kiadásunk van: programozóként például megvettem a gépet bérelek egy tárhelyet és ennyi

A másik lehetőség, hogy áfa visszaigénylők leszünk.
A munkákat úgy vállalom el, hogy 100.000 Ft + áfa, így az ügyfél 127.000 Ft-ot fizet nekem.
Ha veszek egy monitort nettó 50.000-ért, az után ugyanúgy kifizetem a 63.500 Ft-ot, de adózáskor az ÁFA részét visszaigényelhetem.

Hogy is van ez? Negyed évente, vagy évente a könyvelő megnézi, hogy a bevételeim után mennyi ÁFÁ-t kellene fizetnem. Tegyük fel, hogy csak ez az egy munka volt, így március végén 27.000 Ft-ot kellene fizetnem a NAV felé.
Viszont vettem a monitort, aminek az ÁFA értéke lejön ebből, így csak 27.000 – 13.500 = 13.500 Ft-ot kell fizetnem.

Mikor jó?

  • ha főleg olyan cégeknek dolgozunk, akik szintén ÁFA visszaigénylők, hisz amit mi plussz ÁFA-ként kifizettetünk velük, azt ők később levonhatják a saját ÁFA fizetési kötelezettségükből.
  • ha sok rendszeres kiadásunk van, pl a pizzériában heti sok-sok ezer forintért veszünk alapanyagot, amit így gyakorlatilag nettó áron kapunk meg.

Két kérdés merülhet fel:

1. Miért nem áfa visszaigénylő mindenki?

Hiszen ilyenkor mindenről kérek számlát, sőt még mondom másnak is, hogy kérjen a nevemre ha vásárol, és akkor soha nem kell ÁFÁ-t fizetni!

Sajnos csak a tevékenységgel kapcsolatos dolgokra lehet számlát kérni, programozónak cd-re, pizzériának étel alapanyagokra; tusfürdőről, autó mosásról nekem például nem lehet.

Továbbá mindenkinek kell ÁFÁ-t fizetni aki igényel vissza, mégpedig azért, mert mindenki vesz ki pénzt a vállalkozásból. Egy példa:

100.000 Ft + ÁFÁ-ért csinálunk egy csoportnak vacsoráztatást, így 127.000 Ft-ot kapunk. Megtehetném, hogy összegyűjtök 127.000 Ft-nyi alapanyag számlát, de az azt jelentené, hogy semmi hasznom nem maradt az egészen. Miből fizetem ki a dolgozókat, az áram számlát, a bérleti díjat?

2. Magánszemélyeket szolgálunk ki, miért nem vagyunk alanyi adómentesek?

Ha azok lennénk, akkor a most 254 Ft-ba kerülő termékünkért nem kellene a vásárlónak megfizetnie az ÁFÁ-t, és megkapná 200 Ft-ért. Mi viszont nem igényelhetnénk vissza áfát, így a nettó 100 Ft-os termék bruttó 127 Ft-os árát kell fizetnünk. Mennyi a haszon? 200 – 127 = 73 Ft

Sokan elrontják itt a számolást, mert az alap nettó ár a 200 Ft, erre fizet a vásárló 27%-ot, ami így 254 Ft lesz. Vissza számolni nem úgy kell, hogy a 254-ből levonom annak a 27%-át, vagy veszem a 73%-át, hanem osztom 1.27-el. Nem mindegy, mert az első 185 Ft, míg a helyes összeg 200 Ft.

Áfa visszaigénylőként 254 Ft-ért adom a terméket, 127 Ft-ért veszem, év végén be kellene fizetnem 54 Ft ÁFÁ-t, de lejön belőle a beszerzési ár ÁFÁ-ja a 27 Ft. Tehát 254 – 127 = 127 Ft, ebből év végén még 27-et befizetek -> marad 100 Ft. Ez pont 27-tel több mint előző esetben.

Lehet, hogy az az 54 Ft árengedmény növelné a forgalmat, de kockázatos lenne kipróbálni, hogy megéri -e, főleg hogy utána ha mégis vissza kellene váltani, akkor a vásárlókban csak az maradna meg, hogy árat emeltünk.

Bonyolultnak tűnhet, de ezt mind végig kell számolni mielőtt belevágunk, különben nem tudhatjuk, hogy megéri -e belevágni, vagy nem.

Végszó

Nagyjából ezeket az információkat szerettem volna megosztani azokkal, akik bele szeretnének vágni egy KFT-be vagy vállalkozásba. Egy részük fent van a neten, egy részüket saját tapasztalat alapján mondom. Biztosan van köztük olyan, amit rosszul tudok, nem véletlenül van egy drága könyvelőm és egy barátom aki tanácsokkal lát el.

Kostoljátok meg az új rántott húsunkat sültkrumplival, bruttó 950 Ft 😀